2013. szeptember 22., vasárnap

Élelmiszerismeretek - kidolgozott tételsor

Cukrász vizsgához kidolgozott Élelmiszerismeretek szóbeli tételsor

1.         A.) Ön egy vendéglátó üzletben dolgozik. Új főnöke arra kéri, hogy segítsen az étlapot a táplálkozási ismeretek figyelembe vételével összeállítani! Sorolja fel, hogy melyek az élelmiszerek legfontosabb összetevői! Csoportosítsa és jellemezze a tápanyagokat! Milyen szerepük van a táplálkozásban a járulékos és ballasztanyagoknak?
B) Foglalja össze röviden a hazai és EU-s fogyasztóvédelmi szabályokat!

Információtartalom vázlata

–               Táplálkozás jelentősége: az anyagcseréhez szükséges anyagok egy részének bevitele a szervezetbe
1.      elhasználódó vegyületek folyamatos pótlása
2.      energia biztosítása
3.      szervezet által elő nem állítható anyagok felvétele
–               Élelmiszerek összetevői:
–  víz
–  szárazanyagok:
–        tápanyagok: alap (fehérjék, szénhidrátok, zsiradékok) védőtápanyagok (vitaminok, ásványi anyagok)
–       járulékos anyagok (ízesítő és illatanyagok, színezőanyag, serkentőanyag),
–       ballasztanyagok
–               Fogyasztók egészségének, biztonságának, gazdasági érdekeinek védelme
–               Fogyasztói jogokról való tájékoztatás és azok oktatása


A) Az Ön egy wellness szálloda éttermében dolgozik. Az üzletvezető arra kéri, hogy a menüsor összeállításánál különös tekintettel figyeljen arra, hogy az ételek tartalmazzák a szükséges tápanyagokat, amelyek a szervezetünk zavartalan életműködéséhez szükségesek. Mondja el, mit nevezünk emésztésnek? Ismertesse a tápcsatorna részeit és jellemezze az egyes szakaszokban lejátszódó folyamatokat! Hogyan értékelné az élelmiszereinket az egészséges táplálkozás követelményeinek szempontjából?
B) Mondja el, hogy a fogyasztónak milyen lehetőségei vannak a jogorvoslatra!
Információtartalom vázlata

–      Az emésztés során a táplálék vegyületei egyszerűbb, nagyrészt vízben oldható tápanyagokká alakulnak át és felszívódásra alkalmassá válnak
–      Emésztés a szájüregben, gyomorban, vékonybélben
száj: rágás, aprítás, amiláz – keményítőbontás; kevés víz, alkohol, szőlőcukor, gyógyszerek mérgek szívódnak fel
nyelőcső: továbbítás
gyomor: keverés, pépesítés; pepszin – fehérjebontás, lipáz – zsírbontás; kevés szőlőcukor, aminosav, alkohol, víz, gyógyszer
vékonybél: keverés, továbbítás, zsíremulgeálás; tripszin – fehérje, szacharidázok – szénhidrát, lipáz – zsír; aminosavak, egyszerű cukrok, zsírsavak, glicerin, ásványi anyagok, vitaminok
vastagbél: bekoncentrálás; mikroorganizmusok (bélflóra); víz, tápanyagmaradványok, mérgek
–      Felszívódás folyamata a vastagbélben – bélflóra vitamint állít elő (B6, B12, K), cellulózbontó; elsősorban vízfelszívódás jelentős, besűrűsödik a béltartalom, kialakul a táplálék salakanyaga a bélsár
–      Élelmiszerek értékelése:
–       Alapenergia-szükséglet: óránként, kilóként 4,2 kilojoule (1kcal)
–       Munkaenergia-szükséglet
–      Helyes táplálkozás követelményei – piramis aljától fölfele: gabonafélék, zöldség, főzelék, gyümölcs, húsok – tej, cukor - zsír
–      Bírósági eljárások: kollektív: Zöld Könyv A kollektív fogyasztói jogorvoslatról; békéltető testület jogintézménye, keresetindítás
–      Bíróságon kívüli eljárások: internetes portálok (tudatosvásárlo.hu), reklamáció szakmai szervezeteknél: Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság, jegyző

3.         A) Ön egy étteremben dolgozik, ahol azt a feladatot kapja, hogy a szakács tanulóknak mondja el, mi az ételkészítési eljárások szerepe a táplálkozásunkban! Milyen fő műveleteket végzünk az élelmiszerek előkészítése, elkészítése során illetve ennek folyamán milyen változások következnek be? Az elkészítő műveletek után milyen befejező műveletekre van szükség?
         B) Ismertesse a fogyasztóvédelmi rendszer felépítését!

Információtartalom vázlata

–               Ételkészítési eljárások szerepe
–               Előkészítés folyamán bekövetkező változások: árubeszerzéssel és a kiválasztással kezdődik. alap és járulákos anyagokat alkalmassá tesszük további feldolgozásra, az eszközöket a munkakezdésre
§  Az élelmiszerek kiválasztása, tárolása
§  Az élelmiszerek tisztítása
§  Az élelmiszerek darabolása, aprítása
–               Elkészítés folyamán bekövetkező változások:
§  Összekeverés, elegyítés
§  Ízesítés, fűszerezés
§  Formázás
§  Hőbehatások: főzés, párolás, pirítás, sütés
–               Befejező műveletek
§  Ételek készen tartása
§  Adagolás, tálalás, díszítés
–               Állami Fogyasztóvédelmi intézményrendszerek
–               Fogyasztóvédelmi törvény
–               Önkormányzati fogyasztóvédelmi intézményrendszer
–               békéltető testület
–               Társadalmi fogyasztóvédelmi érdekképviseleti szervezetek
–      Bírósági eljárások: kollektív: Zöld Könyv A kollektív fogyasztói jogorvoslatról; békéltető testület jogintézménye, keresetindítás
–      Bíróságon kívüli eljárások: internetes portálok (tudatosvásárlo.hu), reklamáció szakmai szervezeteknél: Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság, jegyző


4.         A) Ön egy belvárosi étteremben dolgozik, ahová új konyhai gépeket vásároltak. Egyik tanuló kollégája még nem látott sokkoló-hűtő fagyasztót. Öntől kér felvilágosítást, hogy miért fontos az élelmiszereket hűteni, fagyasztani illetve gyorsfagyasztani? Mondja el hogyan csoportosíthatjuk a mikroorganizmusokat! Csoportosítsa és jellemezze tartósító eljárásokat!
            B) Mondja el, hogy mit kell tudni a vásárlók könyvének használatáról? Milyen módon tudja érvényesíteni a fogyasztó a kárigényét!

Információtartalom vázlata

–               Mikroorganizmusok parányi, szabad szemmel nem látható szervezetek. Vírusok, baktériumok és mikroszkopikus gombák (élesztő és penész)
–               A mikroorganizmusok életfeltételei: tápanyag és víz, kedvező hőmérséklet, levegő és oxigéntartalom, megfelelő kémhatás
–               A mikroorganizmusok káros tevékenysége: ételfertőzés, ételmérgezés, élelmiszerek romlása
–               Fizikai tartósító eljárások:
§    Hőközlés: pasztőrözés(+90°C), ultrapasztőrözés, sterilezés (120°C)
§    Hőelvonás: hűtés, fagyasztás, gyorsfagyasztás
§    Vízelvonás: szárítás, besűrítés, fagyasztva szárítás
–               Fizikai-kémiai tartósító eljárások: sózás, pácolás, füstölés, cukrozás
–               Kémiai tartósító eljárások: tartósítószerek, antioxidánsok
–               Biológiai tartósító eljárások.: tejsav, antibiotikumok, fitoncidok
–               Vásárlók könyvének jegyzői hitelesítése, jól látható kihelyezése A jegyző, a fogyasztóvédelmi hatóság két évre visszamenőleg vizsgálhatja a vásárlók könyvébe tett bejegyzéseket
–               Jegyzőkönyv kitöltése
–               Válaszadás határideje a bejegyzésre
–               Kárigény érvényesítéséhez való jog

5.         A) Ön egy kisvendéglőben dolgozik. Kérem, mondja el, hogy mely malomipari termékeket használják fel az ételkészítés során! Milyen tényezők határozzák meg a minőségüket? Beszéljen a sütőipari termékekről és a száraztésztákról, a gasztronómiában betöltött szerepükről!
B) Mondja el, hogy mit jelent a szavatosság és a jótállás?

Információtartalom vázlata

–               Malomipari termékek:
§  Örlemények: Lisztek, fajtái, minőségét meghatározó tényezők, érzékszervi vizsgálata (szín, íz, szag és sikérvizsgálat) – finomlisztek, fogós lisztek, kenyérlisztek, graham lisztek, rozslisztek: fehér, világos, sötét, teljes kiőrlésű; kukoricaliszt, rizsliszt, célliszt
§     Darák jellemzése
§     Hántolt termékek jellemzése
§     Pelyhesített, puffasztott és egyéb termékek jellemzése
§     Extrudált termékek
§     Keményítők jellemzése
–               Sütőipari termékek jellemzése:
§         Kenyerek: alakja, térfogata, héjának színe, héj állománya, bélzete, illata, íze
§         Péksütemények: tejes tésztából készült, dúsított tésztából, tojással dúsított tésztából, olmós tésztából készült, leveles tésztából
§         Tartós készítmények: kétszersültek, zsemlemorzsa, pászka, gyorsfagyasztott
–               Száraztészták:
§         Csoportosítása: alakja, összetétele, dúsításuk/ízesítésük, előállítási módjuk
§         Jelentősége a táplálkozásban
§     Szavatosság és jótállás helytállási: minőségi kifogás esetén annál a kereskedőnél, akinél vásároltunk, számlával kell igazolni
·         kötelező jótállás: legrövidebb időtartam 1 év
·         szavatosság: két éven túl nem érvényesíthető
6.         A) Ön egy kávézóban dolgozik, ahol az egyik vendég jelzi, hogy cukorbeteg, ezért a kávéhoz mesterséges édesítőszert kér. Mondja el a legfontosabb tudnivalókat, amelyeket a természetes és mesterséges édesítőszerekről valamint a cukorpótlókról kell tudni!
B) Mondja el, hogy milyen személyi feltétele van az élelmezési egységben végzett munkának?

Információtartalom vázlata

–               Édesítőszerek = természetes eredetű vagy mesterségesen előállítáott ízesítőnyagok, melyek táplálékainkat édesítjük
–               Természetes édesítőszerek: répacukor, gyümölcscukor, malátacukor, tejcukor, dextróz, invertcukor, keményítőszörp, izoszörp, méz.
–               Mesterséges édesítőszerek: természetben nem fordul elő szacharin, aszpartám, taumation
–               cukorpótló: szintetikus úton állítják elő, de a természetben is előfordulnak és energiaértékkel rendelkeznek: szorbit
–               Személyekre vonatkozó követelmények:
§         Képzési,
§         Egészségügyi
§         Szakmai
§         Erkölcsi
7.         A) A barátja sütési tanácsot kér Öntől, mint vendéglátós szakembertől. Mondja el az állati és növényi eredetű zsiradékok jellemzőit, felhasználási lehetőségeit!  
B) Mi okozhat élelmiszer eredetű megbetegedéseket és milyen jellemző tünetei vannak? 

Információtartalom vázlata

–               Zsiradékok szerepe a táplálkozásban
–               Állati eredetű: kevésbé értékes, emésztésük, felszívásuk nagyobb munka
§         Vaj,
§         Sertészsír
§         Baromfizsír,
§         Háj,
§         Tepertő,
§         Állati eredetű olajok.
–               Növényi eredetű: finomított növényi zsírok, vagy keverékei
§         Kakaóvaj
§         Étkezési olajok,
§         Margarinok
§         Keményített zsiradékok
–               Felhasználás:- önálló fogyasztás, élelmiszer-nyersanyagok, tartósítóipari alapanyagok
–               - ételkészítés: növelik az ételek élvezeti értékét, lazító anyagok, színt, ízhatást adnak, főzés, sütés, pirítás, salátaízesítés
–               - alapanyagok (pl. majonéz, rántás, tészták)
–               - cukrászat: tésztaalapanyagok, díszítő-, bevonó anyagok, töltelékanyagok, lazítóanyagok
Az élelmiszer eredetű megbetegedések az élelmiszer, az étel és a víz fogyasztásával bekövetkező heveny élelmiszer/ételfertőzés vagy
élelmiszer/ételmérgezés.
Az élelmiszer eredetű megbetegedést okozó fő tényezők a következők:
 a kórokozók jelenléte, a kórokozót közvetítő eszközök, berendezések,
 az élelmiszerekkel, ételekkel foglalkozó dolgozók.
élelmiszerfertőzés, vírusok, vérhas, mikotoxin

megelőzés: minőségi, tiszta alapanyagok, megfelelő hőkezelés, higéniai eljárások, hulladék megfelelő gyűjtése
8.         A) Ön egy étteremben dolgozik, ahol a tejek, tejtermékek, és tejkészítmények beszerzését a mai napon Önnek kell lebonyolítani! A beszerzésnél figyelembe kell vennie, hogy az étteremben diétás étkezési igényeket is kielégítenek pl. tejcukor érzékeny, zsírszegény étrendet követőknek. Milyen szerepet töltenek be a tejek, tejtermékek, tejkészítmények a gasztronómiában?
B) Ismertesse, hogy az élelmiszerekre milyen előírások vonatkoznak!

Információtartalom vázlata

–               Tejek: A tej az emlősállatok tejmirigyeinek időszakosan termelt váladéka. A tej feldolgozásával jobban eltartható, nagyobb tápértékű, változatos termékeket nyerhetünk
–               víz 87 %, tejzsír 3,1-4,5%, fehérje = kazein, savófehérjék, tejcukor (tejsavbaktérium tejsavas erjedés során tejsavvá alakítják át), vitaminok (B, D, A, C), ásványianyag tartalom
–               Tej jellemzése, tárolása, felhasználása, érzékszervi vizsgálata
–               Tejkészítmények jellemzése, tárolása, felhasználása:
§         Savanyított: aludttej, joghurt, kefir, sajt
§         Dúsított
§         Ízesített (kakaó, krémpuding)
§         Tartósított
–               Tejtermékek jellemzése, tárolása, felhasználása és érzékszervi vizsgálata:
§         Túrófélék
§         Tejszínkészítmények: tejszín, tejföl
§         Sajtok
–               Vendéglátási felhasználása: önálló fogyasztás, sok étel (rántott sajt, sajtfelfújt, sajtropogós), sütő- és édesipari termék dúsítása, ízesítése, hidegkonyhai termékek, mártások, tészták alapanyaga, sajtkoktél készítés.
–               Cukrászati felhasználása: sajtos tészták, sajtpogácsa, sajtos kosárka, sajtkrémmel töltött pogácsa, sajtos rúd, sajtos rolócska
–               Az élelmiszeren levő kötelező feliratok: magyar nyelven előírások – az élelmiszer megnevezése, az összetevők felsorolása, a tápérték jelölése,– az élelmiszer minőség-megőrzési időtartamának lejárati dátuma, illetve a fogyaszthatóságának az időpontja, – a minőség megőrzéséhez szükséges tárolási vagy felhasználási feltételek, – az élelmiszer előállítójának neve és címe, az eredet vagy a származás helye, a felhasználási útmutató
–               Fogyaszthatósági idő: a gyorsan romló élelmiszereken (pl. tej, tejtermék, hús, húsipari termék) feltüntetett időpont, ameddig a termé-kek - megfelelően tárolva – elfogyaszthatóak.
Minőség-megőrzési idő: az élelmiszereken feltüntetett azon időtartam, ameddig az élelmiszerek - megfelelően tárolva - az eredeti minőségüket megőrzik.

9.         A) A konyhafőnök megkéri Önt, hogy segítsen átvenni a húsokat a szállítótól. Foglalja össze, hogy milyen táplálkozás-élettani jelentősége van a húsoknak! Ismertesse hús érésének folyamatát, minőségét meghatározó tényezőket! Jellemezze a vágóállatok húsát és a belsőségeket!
B) Milyen szempontokat kell figyelembe venni a vendéglátó egységek kialakításánál?

Információtartalom vázlata

–               A hús: az állatok emberi táplálkozásra alkalmas izomzata, tágabb értelemben a hús fogalmába tartoznak az izomzathoz kapcsolódó kötőszöveti részek, csontok, inak, erek, vér és zsír.
–               legnagyobb része víz, 70-75%, zsírtartalma tág határok körül mozog, szénhidrát, fehérje
–               A hús érése: azon folyamatok összessége, melyek során a húsban kedvező érzékszervi tulajdonságok alakulnak ki. érlelni, pihentetni kell, kémiai-biológiai folyamatok során a kötőszövetek fellazulnak,alkalmassá válik a fogyasztásra
–               A hús minőségét meghatározó tényezők
§         Szöveti összetevők
§         A hús színe
§         A hús szaga
§         A hús íze
§         A hús állomány és vágásfelülete
–               A vágóállatok húsainak és belsőségeinek rövid jellemzése:
§         Marhahús (borjúhús): magasabb víztartalmú, zsírban szegény
§         Sertéshús (malachús)
§         Juhhús: magasabb fehérjetartalmú, faggyútartalmú
–               Helykijelölés, tervezés
–               Vízzel szembeni követelmények: ivóvízrendszer
–               Szennyvízelvezetés

10.          A) Ön egy szálloda éttermében dolgozik. A főnöke azzal bízza meg, hogy egy külföldi csoport reggeliztetéséhez és a magyaros vacsora esthez ajánljon húsipari termékeket! Milyen nyersanyagokat használ fel a húsipar? Ismertesse röviden a húsfeldolgozó ipar műveleteit!
B) Foglalja össze, hogy milyen követelményeket támasztanak a vendéglátó egység belső kialakítására vonatkozó fő előírások? Hogyan kell elhelyezni a gépeket, berendezéseket?

Információtartalom vázlata

–               A húsipari termékek nyersanyagai: alap (ipari hús, ipari szalonna, belsőségek, vér, bőr)-, segéd (konyhasó, pácsó, avasodásgátló, állományjavító)-, és járulékos anyagok (természetes belek, mesterséges belek).
–               A húsfeldolgozás műveletei előkészítő műveletek (csontozás, darabolás, pépesítés), fő műveletek (sózás, pácolás, keverés, töltés, füstölés, főzés, szárítás)
–               A húsipari termékek csoportosítása
o   Töltelékes áruk jellemzése, felhasználása:
§  Gyorsan romló termékek: vörösáruk, felvágottak, kolbászfélék,
kenősáruk, hurkafélék, hússajtok.
§  Tartós termékek: szalámifélék, szárazkolbászok
o   Darabos készítmények jellemzése, felhasználása:
§  pácolt, füstölt
§  pácolt, füstölt, főtt
§  pácolt főtt
§  étkezési szalonnák
–               Helyiségek kialakításának főbb előírásai: hogy az élelmi-nyersanyagok érkezésétől az értékesítésig a termékek technológiai útvonala egy irányban követhető legyen. Különüljenek el a szennyezett és a tiszta területek.
–               öltőző, wc, szellőztetés, világítás, padozat, falfelületek, mennyezet, nyílászárók
–               Gépek, berendezések elhelyezésére, használatára vonatkozó elvárások
–               A berendezések számát és méretét a tervezett adagszám, a készítendő ételek, az alkalmazandó technológia figyelembe vételével kell meghatározni. Olyan anyagokból készüljenek, melyekből semmilyen egészségre ártalmas anyag nem oldódik ki.

11.          A.) A vendéglőben ahol Ön dolgozik, azt a feladatot kapja, hogy az étlapon a baromfihúsból készült ételválasztékot nézze át, és tegyen javaslatot a bővítésre! Miért előnyös az étrendben a baromfi hús alkalmazása? Milyen szerepe van a gasztronómiában a tojásnak?
B) Ismertesse a HACCP rendszer alapelveit és megvalósításának lépéseit!

Információtartalom vázlata
A szárnyasok laza rostozatúak, mivel kevés kötőszövetet tartalmaznak. Húsuk ízletes, fehérjékben gazdag, könnyen emészthető. A
levágás után azonnal felhasználhatók.

–               fehér húsú szárnyasok: csirke, tyúk, pulyka, házi galamb – finom rostozatú, nagy fehérje
–               barna húsú szárnyas: kacsa, liba, gyöngytyűk – zsírosabb, jellegzetes szag
–               Vágott baromfi: . A szív, máj, a tüdő, a zúza, a begy, a vese, a lábak (lábtőtől) és a fej eltávolítása választható művelet. A zsigerelt egész baromfi belsőséggel vagy belsőség nélkül kerülhet forgalomba. Itt belsőségen a hasüregbe visszahelyezett szívet, májat, zúzát és nyakat értjük.
–               Libamáj: magas víztartalom, jelentős export, tárolása: hűtve, fagyasztva, feldolgozva
–               A tojás: védőburkolattal körülvett óriási petesejt, 13-14% fehérje
§         Felépítése: meszes héj, kettős héjhártya, tojásfehérje, jégzsinór, tojássárgája
§         Összetétele: foszfortartalmú összetett fehérje, zsírszerű anyag (koleszterin), A, D, E, B2 vitamin, karotin, sok ásványi anyag
§         hő hatására 55°Con a fehérje, 70°Con a sárgája sűrűsödni kezd
§         Tárolása: nyers: 5-6hét, leghosszabb ideig: tojáspor; van hűtőházi is
§         Tartósított termékei
–               A HACCP= veszélyes és kritikus szabályozási pontok: a személyi, a tárgyi feltételeket, a jogi követelmények; Tilos minden egészségre ártalmas anyag felhasználása, tilos megtéveszteni a fogyasztót. egész folyamat ellenőrzése – gyártó, előállító felelőssége
–               A HACCP megvalósítás főbb lépései: ételkészítés teljes folyamatában megállapítja azokat a kritikus pontokat, amelyeknél a mulasztás egészségkárosodást okozhat
–               fő célja: ételfertőzések/ételmérgezések megelőzése, fogyasztók egészségének védelme, minőségbiztosítás
–               előnyei: rendszerben gondolkodás, dokumentált ellenőrzés, növeli a bizalmat, javítja a folyamatokat
–               alkalmazása nem egyszerű, mert több lépcsőből álló folyamat, HACCP terv kialakítása, felülvizsgálata változásokkor
–               pl.: hűtést igénylő temékek szállítása 0-5 fokon, fagyasztott: -18 fokon

12.          A) Ön egy vendéglőben dolgozik. A főnöke tanácsot kér, hogy a különleges vacsoraest rendezvénysorozaton milyen húsokból készüljenek az ételek. Ajánljon vadhúst, halhúst és egyéb hidegvérű állatokat az ételkészítéshez! Jellemezze a különböző húsféleségek táplálkozás-élettani jelentőségét, felhasználási lehetőségeit illetve a tárolásukra vonatkozó követelményeket!
B) Mondja el, hogy melyek az árurendelésre, beszerzésre és átvételre vonatkozó főbb szabályok!

Információtartalom vázlata

–               Vadhús: alacsony zsírtartalom, magas fehérje, víztartalom alacsony; színe sötétvörös, állománya rágós, kemény, romlékony; tárolása bőrében, tollában a kiszáradás miatt vagy gyorsfagyasztva
–               Nagyvadak (vaddisznó, őz) és apró vadak (mezei nyúl, fogoly, fácán, fürj, vadkacsa) felhasználása
–               Halak: hidegvérű állatok, legmagasabb víztartalom, laza rostú, sok fehérje, könnyen emészthető; gyorsan romlik; tárolása: élő állapotban oxigéndús víz, feldolgozva: hűtve, fagyasztva
–               Halak csoportosítása:
§        Élőhelyük szerint: édes (angolna, csuka, harcsa), sós vízi (tonhal, tőkehal)
§        A hús színe szerint: fehér (tőkehal), barna (ponty)
§        Zsírtartalom szerint: sovány (tőkehal), zsíros (harcsa)
–               Árurendelés, beszerzés alapelvei: s kizárólag megfelelő működési engedéllyel rendelkező termelőtől, forgalmazótól vagy őstermelőtől történhet, akik ismerik és teljesíteni tudják a beszállítandó termékekkel szemben támasztott élelmiszerbiztonsági követelményeket. új beszállító: próbaszállítás
–               beszállítói nyilatkozat: forgalmazott terméke a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelel
–               szállítási megállapodás: a szerződésben rögzíteni kell a szállított élelmiszerek minőségére, az azonosíthatóságra és a szállítás körülményeire  vonatkozó követelményeket.
–               Áruátvételre vonatkozó főbb szabályok: átvételt olyan végezze, aki ismeri az árut, gondoskodni kell az átvett termék megőrzéséről, szennyeződéstől, csak a megfelelően szállított élelmiszer vehető át, csak ép árú, hibásat nem veszünk át, először a legnagyobb tisztaságút vesszük át, elkülönítjük a friss és mélyhűtött termékek, vegyszerek, tisztítószerek, szállító jármű tisztaságának ellenőrzése
–               ellenőrizni: csomagolás, jelölések megléte, hőmérséklet

13.          A) Az Ön egy kisvendéglőben dolgozik. Az üzletvezető megkéri Önt, hogy a szállítótól ma Ön vegye át a zöldségféléket. Csoportosítsa és jellemezze a zöldségféléket! Mondja el felhasználási lehetőségeit az étkeztetésben!
B) Sorolja fel, hogy melyek a tárolásra, raktározásra vonatkozó főbb előírások?  Mit jelent a FIFO elv?

Információtartalom vázlata

–               Zöldségfélék: különböző részeit nyersen vagy feldolgozva táplálkozásra használjuk fel
–               víztartalma nagy, nem teljes értékű fehérje, alacsony szénhidrát, nagy része keményítő, szőlőcukor, rostanyag, zsírtartalmuk kevés(illóolaj),ásványi anyagokban gazdag, vitamin C, B
–               Zöldségfélék csoportosítása, jellemzése és felhasználása a vendéglátásban:
§        Burgonyafélék (burgonya, paprika)
§        Kabakosok (tök, uborka)
§        Káposztafélék (karfiol, brokkoli)
§        Hüvelyes zöldségek (bab, borsó)
§        Hagymafélék (metélő, vörös)
§        Gyökérzöldségek (répa, retek)
§        Levélzöldségek (saláta, spenót)
–               - tartósítás: hőkezelés, szárítás, aszalás, porítás, sűrítés, hűtés, gyorsfagyasztás, sózás, konzerválás, savanyítás
gyártó/forgalmazó által előírt körülényeknek megfelelően kell tárolni
–               Alacsony hőmérsékleten történő tárolás: hűtött tárolás (0-5 fok), fagyasztva tárolás (-18 alatt)
–               Földesáru raktár
–               Szárazáru raktár max 25 fok
–               FIFO elv

14.       A) Öntől kér barátja segítséget, hogy a gyümölcskehelybe milyen gyümölcsöket tegyen. Foglalja össze, hogy a gyümölcsök fogyasztása táplálkozás-élettani szempontból miért fontos és mondja el felhasználási lehetőségeit a vendéglátásban!
B) Ismertesse az előkészítésre vonatkozó főbb szabályokat!

Információtartalom vázlata

–               Gyümölcsök: lédús – száraz -> víztartalom, gyümölcsök víztartalma nem távozik gyorsan, fehérje, zsír – száraz, szénhidráttartalom közepes, keményítő – érés során cukor, vitamin, ásványi anyag, cukortartalmuk könnyen felszívódik, rostanyag
–               A gyümölcsök csoportosítása, jellemzése és felhasználása a vendéglátásban
o   Hazai gyümölcsök:
§  almatermésűek, alma
§  csonthéjasok, barack
§  bogyótermésűek, szőlő
§  kabakosok, dinnye
§  száraztermésűek, dió
o   Déligyümölcsök: citrom, narancs
§  friss gyümölcsök,
§  szárított gyümölcsök.

–               Tojás előkészítés: tisztítás, fertőtlenítés, földesárú előkészítőben
–               Húselőkészítés: húselőkészítőben, különböző típusú különböző helyen, mechanikai tisztítás, mosás, csepegtetés, darabolás,
–               Zöldség előkészítés: legtisztábbtól a legszennyezettebbig, válogatás, mosás, darabolás, szeletelés

15. A) Az egyik barátja azt kérdi Öntől, hogy milyen módon történik a kakaópor előállítása? Mi a különbség a csokoládé és bevonó massza között? Mutassa be barátjának az édesipari termékek fő csoportjait és a gasztronómiában betöltött szerepét!
B) Mondja el, hogy a főzőtér kialakítására milyen higiéniai előírások vonatkoznak! Ismertesse, hogy melyek az ételkészítés során betartandó főbb szabályok?

Információtartalom vázlata

–               Kakaóbab összetétele: kakaóvaj (52-55%), fehérje,keményítő, teobromin, ergoszterin
–               Kakaópor előállítása, fajtái, felhasználása: bab válogatása, pörkölése, csírátlanítása és őrlése, fizikai tisztítás, pörkölés, kakaóvaj és kakaópor kinyerése
–               Csokoládétermékek: kakaóvaj, kakaótészta, ízesítő anyagok
§         Előállítása,
§         Összetételük: ét (40, 50, 63% cukor)-, tej (20% tejanyag) -, fehér csokoládé (csak cukor, kakaóvaj, tejpor)
§         Felhasználásuk
–               Bevonómasszák fondán, marcipán
–               Csokoládé és bevonómassza összehasonlító érzékszervi vizsgálata
Ételt kizárólag emberi táplálkozásra alkalmas élelmi-anyagokból, félkész és késztermékekből, illetve élelmezési célra engedélyezett adalékanyagok felhasználásával szabad készíteni
munkafolyamatok során a termék nem szennyeződhet, elkülönítve vannak, romlástól megvédeni, szakosított eszközhasználat, kézmosás
–               Konyhatér higiéniai előírásai
–               Sütési, főzési időtartam és hőmérséklet: legalább 2 percig 72 maghőmérséklet, vagy 75 fok mindenhol
–               sütés zsiradékban: használhatatlan = habzás, sűrűsödés, kellemetlen szag, lerakódás
–               Ételminta: 29 ételféleség fölött mindegyikből legalább 100 g minta, 72 órán át, 0-5 fok között, lezárni és jelölni (megnevezés, mintavevő neve, időpontja)

16. A) Ön egy kávézóban dolgozik, ahol az egyik vendég érdeklődik a kávék választéka iránt! Mondja el, hogy milyen kávéfajtákat illetve pörkölési módokat ismer! Hívja fel a vendég figyelmét a teák kínálatára!
B) Mondja el, hogy az ételek szállításához milyen feltételeket kell biztosítani!

Információtartalom vázlata

–               A kávéfajták ismertetése
–               A kávé feldolgozása: a kávécserje termésének a feldolgozott magja.            kinyerhetik a magvakat:
§         Szárazeljárás – nyerskávé lesz
§         Nedves eljárás – nyerskávé lesz
–               Pörkölés = fizikai és kémiai folyamatok, kialakul íz és színanyaga
–               koffeinmentes: nyerskávéból pörkölés során ki a koffein (0,08%), csökkentett (max 0,8%)
–               instant kávé: kávékeverékből porlasztva vagy fagyasztva
–               Tea: teacserje feldolgozott levele: szüretelés kézzel, válogatás,
–               A tea feldolgozása: fekete: leveleket fonnyasztják, sodorják, erjesztik; zöld: leveleket gőzölik, magasabb koffeintartalom; sárga: részben erjesztik

–               Szállító járművel szembeni követelmények: gyártónak és beszállítónak kell felelősséget vállalnia, árubeszállítás ütemezése: szakosított áruszállítás biztosítása, fogyaszthatósági idő figyelembevétele, megfelelő jármű, tisztaság
–               be és kirakodáskor figyelni kell az időjárás környezetkárosító hatásaira, berakodás: raktér megfelelő hőmérséklet, állapot
–               Szállító ládák, göngyölegek, egyszer használatos csomagolóanyagok
–               Szállítást végző személy higiéniai követelményei

17.       A) Ön egy munkahelyi étteremben dolgozik. A törzsvendégek érdeklődnek az alkoholmentes italok választékáról! Mondja el, hogy milyen termékeket tud ajánlani!
B) Mondja el, hogy mit ért a személyi higiénia alatt!

Információtartalom vázlata

–               víz: ivóvíz, vezetékes ivóvíz, palackozott, asztali víz, szikvíz (7 g széndioxid)
–               Ásványvizek kínálata: 500 mg/l oldott anyag
–               Gyümölcs és zöldséglevek: juice (100 %), nektár (édesítőszer, tartósítószer), ital (min 12%), üdítőital (less than 12, colafélék, gyümölcsszörp

–               Test, munkaruha, védőruha higiéniája
–               Egészségügyi kivizsgálás
–               Magatartási szabályok (munkaruhát köteles biztosítani, védőruha)
–               Személyi higiéné tárgyi feltételei
–               kézmosás (munkakezdés, wc, nyers élelmiszer és szennyezett anyag után)

18.          A) Ön egy étteremben dolgozik. A vendégek az itallapon szereplő borok választékáról érdeklődnek. Rendszerezze a borok választékát, mondja el a legfontosabb tudnivalókat a készítésükről, gasztronómiában betöltött szerepükről!
B) Ismertesse, hogy melyek a mosogatásra vonatkozó előírások!

–               élettani hatása abban nyilvánul meg, hogy az emésztőnedv termelődését, az étvágyat fokozza, elősegíti a tápanyagok felszívódását. Korlátozott mértékű alkoholfogyasztás egészséges, felnőtt szervezetnek nem káros hatású.
–               A bor = alkoholos erjesztés útján, meghatározott szőlőfajta felhasználásával, friss szőlőből és mustból készült ital
–               szüret, bogyózás, zúzás, alkoholos erjedés (borélesztő) – fehér: mustot gyorsan leválasztják a szárról, tönkölymentes, vörös: héjon eresztés
–               bor érlelése: oxidatív (2-3 év), reduktív (óvják a levegőtől), barrik (kishordós érlelés)
–               A borok fő típusainak jellemzése
§         Természetes borok: asztali, tájbor, védett eredetű bor, tokaji
§         Likőrborok: 15-22,5 %
§         Szénsavas borok: habzóbor, gyöngyöző bor, pezsgő
–               Fehér/fekete mosogató
–               Fehér/fekete edény
–               Mosogató és fertőtlenítő szerek tárolása
–               Háromfázisú: tisztítószeres zsíroldás, fertőtlenítés, öblítés, kétfázisú: fertőtlenítés/zsíroldás, öblítés

A mosogatáshoz elegendő mennyiségű és hőfokú meleg vizet és előírt számú mosogatómedencét kell biztosítani.
 A mosogatáshoz kefét vagy fém, illetve műanyag-dörzsikét kell használni, szivacsot, rongyot használni tilos. A mosogatáshoz
használt eszközöket is rendszeresen, legalább naponta fertőtleníteni kell.
 A mosogató helyiségben az ételmaradékok részére fedéllel ellátott tartályt kell biztosítani, amelyet a mosogatás befejezése után
azonnal ki kell üríteni, illetve el kell mosni és fertőtleníteni.
 A műszak közben - ha szükséges - és a műszak befejezése után a mosogató medencéket, valamint a helyiséget ki kell tisztítani,
illetve a fertőtlenítést is el kell végezni.
 A megtisztított edényeket, munkaeszközöket, felszerelési tárgyakat az újbóli használatbavételig védeni kell a szennyeződéstől,
lehetőleg zárt tárolásukról gondoskodni kell.


19.       A) Ön egy vendéglőben dolgozik, ahol egy baráti társaság az itallapon szereplő sörökről és szeszipari termékekről érdeklődik. Melyek a sör minőségét meghatározó tényezők? Milyen típusú sört tudna ajánlani részükre? A társaságban levő külföldi vendégek a pálinka kiválasztásához kérnek javaslatot!  
B) Mondja el a vendéglátó egység takarítására vonatkozó tudnivalókat!

Információtartalom vázlata

–               a sörfőzés nyersanyagai a víz, az árpa, illetve a belőle gyártott maláta és a komló. Segédanyag az élesztő. A sör szinte kizárólagos ízesítőszere, a komló (3-6%) alkoholtartalmú italok. Hűtött állapotban jelentős üdítő, frissítő hatásúak
–               sörlékészítés, erjesztés, érlelés, szűrés, töltés
–               Sörök fő típusai: alkoholmentes (0,5%), alkoholszegény (0,5-1,5), nagy alkoholtartalmú (8); világos, félbarna, barna
–               Szeszesital-ipari készítmények gasztronómiában betöltött szerepe
–               Szeszipari termékek csoportosítása, jellemzésük
o   Párlatok:
§  gyümölcs
§  gabona
§  bor
§  egyéb
o   Likőrök
szemét, a hulladék eltávolítására, a felmosásra, a berendezések és az eszközök megtisztítására
–               Takarítóeszköz és a tisztítószer tárolása
–               Takarítás gyakorisága: folyamatos, munka utáni, napi, heti, havi, éves
–               Takarítás menete
–               Takarítási-fertőtlenítési útmutató: meghatározni az alkalmazni kívánt tisztító- és fertőtlenítőszerek megnevezését és technológiáját

20.          A) Ön egy csárdában dolgozik. A konyhafőnök megkéri Önt, hogy a fűszerek és ízesítőszerek beszerzéséhez állítsa össze a megrendelést. Csoportosítsa a fűszereket és ízesítőszereket! Milyen szerepük van a gasztronómiában?
      B) Mit kell tudni a vendéglátó tevékenység környezetvédelmi előírásairól?

A fűszerek olyan növényi részek, melyek hatóanyagaiknál fogva kellemes ízt, illatot, színt biztosítanak az élelmiszereknek, az ételeknek
és az italoknak
–               Fűszerek csoportosítása: termések, magvak, virágrészek, levelek, héjrészek, gyökerek; termőhely szerinti: trópusi, hazai
Az ízesítők olyan anyagok, amelyek - a fűszerekhez hasonlóan- javítják élelmiszereink ízét, színét, növelik az élvezeti értéket. Nem növényi részek, de a hatásuk, felhasználásuk a fűszerekhez hasonló.
–               Ízesítőanyagok: só (ásványi eredetű, konzerváló hatású, nélkülözhetetlen, ízesítő, színező, állományjavító, díszítő) és ecet –               (savanyítókhoz, konzervgyártás, elősegíti az emésztést, tartósítószer)
Színezőanyagok az egészségre káros hatástól menteseknek kell lenniük. Három alapszínt különböztetünk meg: vöröset, sárgát és ké-ket. Ezt a három alapszínt más színekből nem tudjuk kikeverni. Viszont ebből a három színből az összes többi színek előállíthatók
Aromák a természetes aromát például megfelelő fizikai (oldószeres kivonással), illetve mikrobiológiai módszerrel, emberi fogyasztásra alkalmas nyers-, vagy szokásos élelmiszer-technológiai eljárásokkal (pl. szárítással, pörköléssel, fermentálással) nyerik ki a feldolgozott növényi vagy állati eredetű anyagokból
Zamatosító anyagok: cukrászati készítmények illatát, ízét megadó vagy javító, természetes vagy mesterséges anyagok.
Adalékanyagok javítsák az ételek kinézetét, ízét és állagát, fokozzák eltarthatóságát és eladhatóságát., E-szám értelmezése: 4 fő csoport: színezék, tartósítószer, antioxidáns, emulgeáló

Víz, levegő, talaj védelme
–               Hulladékok (települési, veszélyes, élelmiszer) kezelése, szelektív gyűjtése, veszélyes hulladékok gyűjtése, elszállítása
–               rovar, rágcsálóírtás

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése